A Tisza

Ukrajnában, a máramarosi havasokban az 1886 méterrel a tengerszint felett eredő Fekete Tisza és Fehér Tisza összefolyásából keletkezik. Vízgyűjtő területe: 157.000 km².
A Tisza a Visó torkolatától ukrán-román határon folyik, Magyarország területére először Tiszabecsnél lép be a 744,5 folyamkilométernél. Tiszabecs és Szatmárcseke közötti 25,2 km-en keresztül határszakaszon folyik.tiszasajatkepe
A magyarok számára a folyónak csak a bal oldala hajózható, és kizárólag a határvízi közlekedés szabályainak betartásával vehető igénybe.
A Tisza egyedülálló természeti jelensége a folyó virágzása. Az itt fellelhető Palingenia longicauda Európa legnagyobb kérészfaja, mérete a fejétől a farokfüggelékig akár 13 cm is lehet. Röviddel a párzás után a folyó iszapbölcsőjébe rakják petéiket, melyek 45 nap várakozás után kikelnek. A lárvák a folyóágyba ássák magukat, akár 4300 egyed/négyzetméter sűrű telepeket alkotva. Három év után a felszínre bukkannak, a nőstények egy, a hímek két alkalommal vedlenek. A teljes kifejlődés után a hímek alig 2-3 óráig élnek. Ez az idő éppen hogy csak az utódok nemzésére ad lehetőséget. Nem véletlen, hogy Arisztotelész „egynapinak” nevezte a kérészeket. A tiszavirág szaporodási stratégiája, hogy a hímek sűrűn ellepik a vízfelszínt, áldozatul esve a halaknak, madaraknak, békáknak. A nászidő alatt a Tisza teljes felszínén nyüzsgő élet folyik – virágzik a Tisza. A hímek vadul versengenek a nőstényekért, miközben idejük vészesen fogyatkozik. A megtermékenyített peték ezután a vízbe kerülnek, majd elérik az aljzatot.

Képtalálat a következőre: „tisza virágzás”