5/2015. (IV.30.) Önkormányzati rendelet

Tiszabecs Nagyközség Önkormányzata Képviselő -testületének

5/2015. (IV.30.)

önkormányzati rendelete

 

Tiszabecs Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

Tiszabecs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43.§ (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

    • §

 

  • Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

Tiszabecs Nagyközség Önkormányzata /továbbiakban: Önkormányzat/

  • Az Önkormányzat székhelye: 4951. Tiszabecs, Rákóczi utca 37.

 

  • A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Tiszabecsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

 

    • §

 

  • Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét.

 

  • Az önkormányzati címer és a zászló leírását, és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

 

    • §

 

  • Az Önkormányzat pecsétje kör alakú, középen az Önkormányzat címerével, és körívén „Tiszabecs Nagyközség Önkormányzat” felirattal.

 

  • Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

 

  • a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére;

  • a Képviselő-testület által adományozott okleveleken;

 

  • az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

 

  • Az Önkormányzat pecsétjét a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül akkor lehet használni, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály

 

nem teszi kötelezővé.

 

    • §

 

  • A polgármester, az alpolgármester, a Hivatal, a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a körívén pedig a következő felírat

 

olvasható:

 

a. Tiszabecs Nagyközség Önkormányzat Polgármestere b. Tiszabecsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője d. Tiszabecsi Közös Önkormányzati Hivatal.

 

  • A Hivatal által használt bélyegzőket sorszámmal kell ellátni, azokról lenyomatukkal és a használó megjelölésével a Hivatal nyilvántartást vezet. A pecsétek, bélyegzők készítésének, használatának rendjéről belső szabályzatot kell készíteni.

 

5. §

 

Az Önkormányzat díjakat, elismerő címeket adományoz, melynek részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

 

6. §

 

Tiszabecs Nagyközség Önkormányzata testvér-települési kapcsolatokat tarthat fenn. A testvér-települési kapcsolat kezdeményezése, szervezése a polgármester feladat és hatáskörébe tartozik. A polgármester évente beszámol ez irányú tevékenységéről és munkája eredményességéről a Képviselő-testületnek.

 

    • §

 

  • A Képviselő-testület feladat- és hatásköreit magasabb szintű jogszabályok határozzák meg. Az Önkormányzat önként vállalt feladatokat nem lát el.

 

  • A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását jelen rendelet, valamint az egyes helyi társadalmi viszonyok rendezésére alkotott külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

    • KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE Alakuló ülés

 

      • §

 

  • A polgármester felkérésére a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

 

  • Az alpolgármester és a képviselő által a hatályos jogszabályi előírások alapján tett esküről az esküt tevő képviselő aláírásával a polgármester esküokmányt állít ki, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

 

      • §

 

  • A Képviselő-testület a megalakulását követően saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

 

    • Amennyiben az alpolgármester választása eredménytelen volt, a soron következő rendes ülésen a választást – az (1) bekezdésben írtak szerint – meg kell ismételni.

 

  • Az alpolgármester megválasztását követően a hatályos jogszabályi előírás szerint esküt tesz. Az eskü szövegét a polgármester olvassa fel.

 

  • Az alakuló ülésre egyebekben a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

Munkaterv

 

10. §

 

A Képviselő-testület – a polgármester előterjesztése alapján – éves munkatervet készít. A munkaterv tervezete a jegyző irányításával készül és – lehetőség szerint – a tárgyévet megelőző év december hónapjában kell előterjeszteni.

 

11. §

A munkaterv tartalmazza:

 

a./ a gazdasági programból adódó éves feladatokat;

 

b./ a Képviselő-testület ülésének időpontját, előrelátható, valamint a

jogszabály, illetőleg az SZMSZ által kötelezően előírt napirendi pontokat, ezek előadóit, az előkészítésért felelősöket, a közreműködő bizottság(oka)t, és az előterjesztések elkészítésének határidejét;

 

c./ a közmeghallgatások tervezett időpontját.

 

12. §

 

A munkaterv tervezetének összeállításához a polgármester javaslatot kérhet:

 

  • érintett országgyűlési képviselőtől;

  • az alpolgármestertől;

 

  • a települési képviselőktől;

  • a bizottság(ok)tól;

 

  • a Megyei Önkormányzat elnökétől;

  • az illetékes Rendőrkapitányság vezetőjétől;

  • a gazdasági kamaráktól;

 

  • a jegyzőtől;

 

Az előterjesztések

 

13. §

 

  • A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban történhet.

  • Előterjesztést tehetnek:

  • a polgármester,

  • az alpolgármester,

 

  • a települési képviselők,

 

  • a jegyző,

  • a bizottság(ok) elnöke(i), valamint

 

  • akit a polgármester erre felkér.

 

(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig akkor is írásban kell kiosztani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

 

    • §

 

  • Az előterjesztésben meg kell határozni 1. az előterjesztés címét, tárgyát;

 

2. ismertetni kell a téma előzményeit (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményét);

 

3. a kérdést szabályozó jogszabályokat;

 

4. az előterjesztést megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését, amennyiben az előterjesztés aláírásáig rendelkezésre áll, állásfoglalását, véleményét, továbbá

 

5. mindazon körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, melyek lehetővé teszik megalapozott döntés meghozatalát;

 

6. a kifejezett, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot;

7. a végrehajtásért felelős megnevezését és a határidőt.

 

  • Az előterjesztésnek ki kell térnie a megtett javaslat költségvetési hatásaira.

 

  • Az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén – írásban, a Képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 15 naptári nappal korábban - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

 

      • §

 

  • Az írásbeli előterjesztést a megfelelő belső egyeztetéseket követően a Képviselőtestületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal kell elkészíteni. Tartalmáért, törvényességéért, a határidők és a szükséges egyeztetések megtartásáért az előterjesztő,

 

illetve a Hivatal vezetője a felelős. Külső szerv esetében az előterjesztésért a szerv vezetője, a határozati javaslat előkészítéséért pedig az előterjesztővel együtt a Hivatal vezetője a felelős.

 

  • A határozati javaslatok törvényességét a Képviselő-testületi ülésre történő kiküldés előtt

– külső szerv előterjesztése esetén is – a jegyző köteles megvizsgálni.

    • A 13-15.§-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az

 

előterjesztést nem az Önkormányzat, vagy valamely szerve készíti el.

 

Sürgősségi indítvány

 

    • §

 

  • A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő, a jegyző javaslatot tehet a Képviselő-testületnek előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalására. A sürgősségi javaslatot indokolni kell.

 

A sürgősségi indítvány esetében a 14. §-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell.

 

  • A sürgősségi indítványt legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.

    • Képviselő-testület összehívása

 

      • §

 

  • A Képviselő-testület szükség szerint, minden hónap utolsó keddi napján tartja rendes üléseit. A Képviselő-testület lehetőség július és augusztus hónapokban nem ülésezik. A Képviselő-testületet a polgármester a rendes ülés időpontjától eltérően is összehívhatja.

 

  • Indokolt esetben a polgármester a rendes ülést az (1) bekezdésben meghatározott

 

időponttól eltérően is összehívhatja azzal, hogy ebben az esetben is a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

  • A polgármester a testületi ülés összehívására irányuló képviselői indítványra a törvényben meghatározottnak megfelelő indítvány benyújtásától számított 3 napon köteles döntését meghozni. Rendkívüli Képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítvány esetén a Képviselő-testületi előterjesztések megküldésére a 15. § (1) bekezdésben foglalt 5 napos határidőtől el lehet térni.

 

  • A Képviselő-testület több napos ülésszakra is összehívható.

 

    • §

 

  • A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Képviselőtestületet a korelnök hívja össze és vezeti az ülést.

 

  • A Képviselő-testületi ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait és mellékleteit helyi kézbesítés útján, papíralapon kapják meg a tisztségviselők, a települési képviselők és a jegyző.

 

A 19. §-ban felsorolt, a Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívottak

választásuk szerint papíralapon, vagy elektronikus úton kapják meg a meghívót és az előterjesztéseket.

 

  • A Képviselő-testületi ülés meghívóját a napirendi javaslatok írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, illetve elektronikus úton kiküldeni, hogy a képviselők és a meghívottak legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják.

 

  • Indokolt esetben a meghívóban „később kerül kiküldésre” jelzéssel jelölt

 

előterjesztéseket a (3) bekezdésben megjelölt időponttól eltérően, de legkésőbb az ülés napján kell az érintettekhez eljuttatni.

 

  • Rendkívüli ülésre szóló meghívót 2 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni, illetve elektronikus úton kiküldeni.

 

19. §

 

  • A Képviselő-testületi ülésre a települési képviselőt, a jegyzőt, tanácskozási joggal az előterjesztés megküldésével meg kell hívni.

 

  • A Képviselő-testületi ülésre a meghívó és a feladatkörükkel kapcsolatos napirendi pont előterjesztésének megküldésével tanácskozási joggal meg kell hívni:

 

1. a napirendi pont előadóját, amennyiben az előterjesztő külső szerv,

 

2. azon önszerveződő közösségek vezetőit, akiket tevékenységi körüket érintően a polgármester, illetve a Képviselő-testület a 34. §-ban foglaltak szerint meghív,

 

3. akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

 

  • Az (1) bekezdésben meghatározott személyek bármely napirendi ponthoz, a (2) bekezdésben felsorolt személyek pedig a feladatkörükkel kapcsolatos napirendi ponthoz hozzászólhatnak, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.

 

  • A zárt ülés anyagát azon személyek kapják meg, akik a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint az ülésen részt venni jogosultak, továbbá a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv.

 

    • §

 

A meghívó tartalmazza:

 

  • a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;

 

  • a napirendi javaslatot, az előterjesztő nevét, beosztását, valamint utalást arra, hogy az előterjesztés szóban történik, vagy az ülésen kerül kiosztásra;

 

  • a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.

 

21. §

 

  • nyilvános Képviselő-testületi ülés időpontját, helyét és napirendi-tervezetét a meghívó kiküldésével egyidejűleg a Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

 

  • Képviselő-testület ülésének menete

    • §

 

A Képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

 

23. §

 

  • A polgármester a Képviselő-testületi ülés megkezdésekor megállapítja és kimondja a határozatképességet.

 

  • A polgármester  a határozatképességet az ülés végéig állandóan figyelemmel kíséri, és a

 

határozatképtelenséget annak észlelésekor bejelenti.

 

Tisztségviselői tájékoztató

 

    • §

 

  • A polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti a polgármester és az alpolgármester előző ülés óta eltelt időben tett fontosabb intézkedéseiről, döntéseiről, tárgyalásairól és a jelentősebb eseményekről szóló – a tárgyalások természetének megfelelő részletességgel készült beszámolóját, továbbá a fejlesztési, üzemeltetési és működtetési körben folyamatban lévő beruházásokról, felújításokról, a pályázatok megvalósulásáról szóló tájékoztatót, valamint a külön jogszabályban meghatározott jogkörében eljárva tett intézkedésekről szóló tájékoztatóját.

 

  • A polgármester (1) bekezdésben foglalt beszámolóját a Képviselő-testületi anyag kézbesítése óta eltelt időben történt intézkedéseiről, döntéseiről, tárgyalásairól, illetve a jelentősebb eseményekről kiegészíti.

 

    • §

 

  • A 24. §-ban írt tisztségviselői tájékoztató megtárgyalására nyilvános ülésen, a napirend tárgyalásának megkezdése előtt kerül sor. A Képviselőtestület ettől egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel eltérhet.

 

  • A képviselő a 24. §-ban meghatározott tájékoztatókhoz, tájékoztatónként - legfeljebb öt-öt percben hozzászólhat, kérdést,észrevételt tehet.

 

  • A képviselőt a (2) bekezdésben meghatározott időkereten túl egy alkalommal kettő perces hozzászólás illeti meg.

 

  • A (3) bekezdésben foglaltakon túl az a polgármester legfeljebb még egy esetben soron kívüli felszólalást engedélyezhet, ennek időtartama azonban a két percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az a polgármester a felszólalótól a szót megvonhatja.

 

Felvilágosítás kérése és interpelláció

 

26. §

 

A felvilágosítás kérés előterjesztésének időtartama 2 percnél több nem lehet.

 

27. §

 

  • A képviselő a Képviselő-testületi ülésen felvilágosítás kérésen túl önkormányzati ügyben az alábbi személyekhez magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet: a. a polgármesterhez, alpolgármesterhez,

 

b. a bizottság elnökéhez, c. a jegyzőhöz.

  • Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább kettő nappal kell a polgármesternél írásban benyújtani.

 

A benyújtott interpellációban meg kell jelölni: a. az interpelláló képviselő nevét,

b. az interpelláció tárgyát és rövid tartalmát, továbbá

 

c. annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

  • A polgármester visszautasíthatja azt az interpellációt, amelyet nem az (1)-(2) bekezdésben meghatározattak szerint nyújtottak be.

 

  • A polgármester a napirend elfogadása előtt ismerteti az írásban benyújtott interpelláció tárgyát, az interpelláló képviselő nevét és bejelenti, hogy tárgyalására előreláthatólag mikor kerül sor, illetve tájékoztatás ad a (3) bekezdésben írt visszautasított interpellációról.

 

  • A szóban is előterjesztett interpelláció öt percnél hosszabb időtartalmú nem lehet.

 

  • Amennyiben az interpelláló képviselő az ülés elnökének felszólítását követően ismételten eltér a benyújtott interpelláció tárgyától, úgy a polgármester megvonja tőle a szót.

 

28. §

 

  • A polgármester a válaszadásra az interpellálótól eltérő személyt is felkérhet. Az interpellációra a választ általában az ülésen szóban kell megadni. Ennek időtartama az öt percet nem haladhatja meg.

 

  • A kivizsgálást, egyeztetést igénylő interpellációkra az érdemi választ tizenöt napon belül írásban kell megadni és a következő ülésre valamennyi képviselőnek megküldeni.

 

  • Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben a választ az interpelláló nem fogadja el, a Képviselő-testület annak elfogadásáról vita nélkül határoz.

Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor vizsgálatot rendelhet el. A vizsgálattal megbízhatja a polgármestert, az illetékes bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre az ügy vizsgálatára.

 

  • A vizsgálat eredményéről és javaslatáról a legközelebbi ülésen tájékoztatni kell a Képviselő-testületet, amely a (3) bekezdés szerint jár el.

 

  • Az írásban benyújtott interpellációt és az arra adott választ a Képviselő-testületi ülésről felvett jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

 

  • Nincs helye interpellációnak:

a. államigazgatási és önkormányzati egyedi hatósági ügyben;

 

b. olyan ügyekben, amelyekben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre.

 

    • napirend

 

      • §

 

  • Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A 17. § (2) bekezdése szerint összehívott Képviselő-testületi ülés esetén a napirendi javaslatok között a polgármester szerepelteti az indítványban megfogalmazott napirendi pontokat is.

 

  • Az írásban kiküldött meghívóban nem szereplő, de a 15. §-ban írt határidőben a polgármesternek benyújtott, és a 14. §-ban írt előírásoknak megfelelő előterjesztés napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

 

      • §

  • Amennyiben a Képviselő-testület másként nem határoz, a napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint kell megállapítani:

 

a. napirenden kívüli felszólalások,

 

b. sürgősségi indítványok tárgyalása, c. önkormányzati rendelet-tervezetek,

d. önkormányzati rendeletek koncepciója,

  • egyéb előterjesztések,

  • zárt ülés napirendi pontjai.

 

  • A Képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül határoz.

 

Napirenden kívüli felszólalás

 

    • §

 

  • A napirenden nem szereplő, de a település életében nagy jelentőségű halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) - amennyiben az nem tartozik a 27-28. § hatálya alá – az ülés napirendi pontjainak elfogadása előtt a képviselők és a Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal résztvevők öt percben felszólalhatnak.

 

  • A felszólalási szándékot, és annak tárgyát a halaszthatatlanság indokolásával együtt az ülés megnyitása előtt legalább két órával írásban be kell jelenteni a polgármesternél.

 

  • A rendkívüli ügyben a szó megadásáról a polgármester dönt. A polgármester a felszólalási szándékról az ülés megnyitását követően tájékoztatja a Képviselő-testületet.

  • Amennyiben a hozzászóló eltér az írásban közölt tárgytól, úgy a hozzászólótól az ülés elnöke megvonhatja a szót.

 

  • Napirenden nem szereplő kérdésben a polgármester mérlegelési jogkörében jogosult felszólalási lehetőséget biztosítani olyan személyeknek, szervezeteknek, akik a település polgárait széles körben érintő témakörben adhatnak tájékoztatást. A felszólalás felett vitának helye nincs.

 

Az előterjesztések megtárgyalása

 

33. §

 

A Képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjaihoz

 

kapcsolódva - a 24. §-ban meghatározott tisztségviselői tájékoztató kivételével - legfeljebb öt percben hozzászólhatnak, feltéve, ha ezen szándékukat az ülés megnyitását megelőzően a polgármesternek bejelentették.

 

    • §

 

  • A napirend egyes pontjait a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.

 

  • A napirendi pont előterjesztése után, még a napirendi ponthoz való hozzászólások elhangzása

 

előtt a képviselő köteles bejelenteni az esetleges személyes érintettséget.”

 

  • Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a

 

személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat

 

hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról.

 

Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott

 

határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

 

    • §

 

  • A napirendi pontokhoz való hozzászólás időtartama és sorrendje a vita megnyitása előtt az alábbiak szerint alakul:

a napirendi pont előadója, és a napirendi pont tárgya szerint érintett bizottsági elnök a. öt perc kiegészítést tarthat, ha az előterjesztés írásban kiküldésre került;

 

b. tíz perc kiegészítést tarthat, ha az előterjesztés írásban nem került kiküldésre;

 

c. tizenöt perc kiegészítést tarthat éves költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet, illetve a zárszámadásról szóló rendelet, valamint a településrendezési tervek esetében.

 

  • A napirendi ponthoz való hozzászólás időtartama a vita megnyitása után az alábbiak szerint

 

alakul:

a. egy alkalommal legfeljebb tíz perc;

 

b. éves költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet, illetve a zárszámadásról szóló rendelet, valamint a településrendezési tervek esetében húsz perc;

 

  • A polgármester legfeljebb még egy esetben – kizárólag személyes megszólítás esetén - soron

 

kívüli felszólalást engedélyezhet, legfeljebb kettő percben.

  • Az idő túllépése miatt a polgármester a felszólalótól a szót megvonhatja.

 

  • Amennyiben a napirendi pontot részekre bontva tárgyalja a Képviselő-testület, a hozzászólás

 

időtartama az egyes részek tekintetében a (2)-(4) bekezdésekben írtak szerint úgy alakul, mint az önálló előterjesztések tárgyalásánál.

 

    • §

 

  • A polgármester a napirend sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

 

  • A felszólalás során az előterjesztésben szereplő önkormányzati rendelet tervezetéhez, vagy

 

határozati javaslathoz a települési képviselőnek, illetve a tanácskozási joggal meghívottnak a módosító javaslatot szövegszerűen, pontosan meg kell fogalmaznia és ismertetése után azt indokolni szükséges.

  • Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület tagja, a jegyző, törvényességi kérdésben pedig a a jegyző soron kívül bármikor szót kérhet.

 

Ügyrendi kérdésnek minősül az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó felszólalás, javaslat. Időtartama legfeljebb egy perc, mely nem számít bele a 36. § szerinti időkeretekbe, illetve nem számít hozzászólásnak.

 

  • A polgármester a vitát akkor zárja le, ha megállapítja, hogy a napirendi ponthoz további, vagy ismételt felszólaló nem jelentkezik. Amennyiben a polgármester módosító indítványt tesz a vita lezárását követően, úgy a vitát – a napirendi pontok megtárgyalására jelen rendelet által meghatározott időkeret ismételt biztosításával – újra meg lehet nyitni.

 

  • A vita lezárása után a polgármester megállapítja a határozatképességet, majd ismerteti a vita során elhangzott módosító és kiegészítői javaslatokat.

 

    • §

 

  • A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.

 

A módosító, kiegészítő indítványokat mindig a javaslattétel sorrendjében visszafelé haladva kell szavazásra feltenni.

 

  • A polgármester a szavazás eredményének 45. § (3) bekezdése szerinti megállapítása

után a határozatot kihirdeti.

 

  • Ha a napirendi pont vitája során az előterjesztett határozati javaslat az elhangzott módosító és kiegészítő indítványok eredményeként jelentős mértékben módosul, a polgármester a szavazás megkezdése előtt – a napirendi pont egyidejű felfüggesztésével

 

– elrendeli a végleges határozati javaslat írásba foglalását. A határozati javaslat átdolgozásáig a polgármester szünetet rendelhet el, vagy az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával folytathatja. A felfüggesztett napirendi pont befejezésére az átdolgozott határozati javaslatról szóló szavazás megtörténte után kerül sor.

  • A rendelet-tervezetek elfogadására a 39. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

  • A szavazás után a polgármester megállapítja és kihirdeti, hogy a rendeletet a Képviselő-testület megalkotta, illetve a határozatot az adott napirendi pont tárgyában meghozta.

 

38. §

 

  • A bizottság(ok) által előzetesen véleményezett rendelet-tervezetet a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti. A bizottság(ok) véleményét, esetleges javaslatait, módosító indítványait az ülésen a bizottság elnöke, távollétében vagy akadályoztatása estén a bizottság egy tagja ismerteti.

 

  • A rendelet-tervezethez módosító indítványt a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

 

39. §

 

  • A Képviselő-testület ülésének időtartama a megkezdésétől számított 8 óránál tovább nem tarthat. A polgármester a napirendi pontok tárgyalása során alkalmanként legfeljebb 20 perc szünetet rendelhet el.

 

  • Amennyiben az elfogadott napirendi pontok megtárgyalására az ülés elhúzódása miatt nem kerülhetett sor, úgy az ülés folytatásának időpontjáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

Amennyiben a Képviselő-testület nem az adott ülés folytatását rendeli el, úgy az

 

időhiány miatt elhalasztott előterjesztést a Képviselő-testület a következő ülésen első napirendi pontként köteles megtárgyalni.

 

    • Képviselő-testület tanácskozási rendjének szabályai

40. §

 

  • A Képviselő-testület tanácskozási rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek keretében

 

a. a tárgytól eltérő vagy újra ugyanazon érveket hangoztató felszólalót figyelmezteti, ismételt esetben megvonja tőle a szót;

 

b. rendzavarás esetén - figyelmeztetés utáni ismétlődéskor - a rendbontót a képviselő kivételével a helyiség elhagyására kötelezheti;

 

c. rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt, tisztségviselőt érintő sértő kifejezést használ;

 

d. engedélyezi az ülésen a napirendi pontokhoz kapcsolódó és egyéb dokumentumok kiosztását.

 

  • Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – az SZMSZ-ben meghatározott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

 

41. §

  • Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita szabályszerű menetét lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester - ha figyelmeztetése eredménnyel nem jár - az ülést felfüggesztheti.

 

  • A felfüggesztés után folytatott ülésen az (1) bekezdésben írt rendzavarás ismétlődése esetén az ülés elnöke az ülést berekeszti és a hátralévő napirendi pontok tárgyalását a következő ülésre elnapolhatja.

 

42. §

  • A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok kizárólag a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet, és az ülés munkáját magatartásukkal nem zavarhatják.

 

  • A megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja.

 

  • Ismétlődő és súlyos rendzavarás esetén a polgármester a rendbontót a tanácskozó terem elhagyására kötelezheti. Ennek megtagadása esetén a polgármester - indokolt és rendőri intézkedést lehetővé tevő esetben - rendőri segítséget vehet igénybe a rendbontó eltávolításához. A polgármester a rend helyreállításáig az ülést felfüggesztheti.

 

A kötelezettségeit legalább két alkalommal megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

 

Határozathozatal, a szavazás rendje

 

43. §

 

Minősített többség szükséges a hatályos törvényben foglaltakon túl:

 

  • ideiglenes bizottság választásához, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez;

 

44. §

 

  • A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

 

  • A szavazásra feltett kérdést mindenki számára közérthető módon kell az ülés elnökének ismertetnie úgy, hogy az igennel vagy nemmel eldönthető legyen.

 

  • A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

 

45. §

 

  • A név szerinti szavazás tartásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. A Képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendel el a polgármester indítványára.

 

  • Név szerinti szavazásra vonatkozó indítványra az adott napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig az ülés elnökénél írásban kell jelezni.

 

  • Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző

 

a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás

eredményét – az általa aláírt névsorral átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, és aláírásával hitelesíti. Az így aláírt és hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

 

46. §

 

Titkos szavazásra vonatkozó javaslatot a jelen lévő képviselők legalább egyharmada az adott napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig az ülés elnökénél írásban köteles jelezni. A javaslatról a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását megelőzően vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

47. §

 

(1) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi  Bizottság feladata.

 

(2) A titkos szavazást bélyegzővel ellátott, a döntés tárgyát és a szavazás módját megjelölő szavazólapon kell lebonyolítani.

 

Egy alkalommal kérhet a képviselő rontás miatt új szavazólapot. A szavazólap átvételét

 

– beleértve a rontott szavazólap miatt új szavazólap átvételét is – átvételi íven igazolja az Ügyrendi Bizottság elnöke.

 

(3) A szavazatokat a bizottság által lepecsételt urnába kell bedobni.

 

Az urna a bizottság tagjai előtt kerül felbontásra. Felbontás után a bizottság megállapítja:

 

  • hány szavazólapot osztottak ki,

  • hány szavazólapot találtak az urnában,

  • a hiányzó szavazólapok számát,

  • az érvénytelen és érvényes szavazatok számát,

  • a fentiek figyelembe vételével az egyes tárgykörökben leadott szavazatok számát.

 

(4) Az összesítést követően az Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos

 

szavazás végeredményét. A titkos szavazás lebonyolításáról jegyzőkönyv készül, melyet az Ügyrendi Bizottság valamennyi, a szavazás lebonyolításában résztvevő tagja aláírásával hitelesít. Amennyiben a szavazás körülményeivel, a szavazatok érvényességével kapcsolatban vita merül fel, a vitás kérdésben egyszerű többséggel a Képviselő-testület dönt.

(5) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság elnöke a (4) bekezdésben foglaltak szerint készült jegyzőkönyv alapján ismerteti.

(6) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a Képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

 

48. §

 

  • Amennyiben ugyanazon döntés elfogadásához titkos, illetve név szerinti szavazásra vonatkozó javaslatot nyújtanak be, abban az esetben a polgármester a titkos szavazásra irányuló javaslatot teszi fel szavazásra.

 

  • Amennyiben a titkos szavazásra irányuló javaslat nem kapja meg a szükséges többséget, úgy a polgármester a név szerinti szavazásra irányuló javaslatot teszi fel szavazásra.

 

49. §

 

  • A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

 

Tiszabecs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének ...../20../....hó .....nap/Ök. számú határozata.

 

  • A Képviselő-testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

  • A Képviselő-testületi határozatok végrehajtásának időpontját lehetőség szerint konkrét naptári napban kell meghatározni.

 

  • A Képviselő-testületi határozat végrehajtásáért felelős személy köteles a végrehajtásról szóló jelentést legkésőbb a határidő lejártát követően a Képviselő-testületi előterjesztések előkészítésére és leadási határidejére vonatkozó szabályok meghatározásával a jegyzőnek megküldeni.

 

  • A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére, hitelesítésére, nyilvánosságára, kezelésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal, hogy a jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon felül tartalmazza továbbá:

 

1. azt, hogy az ülés nyilvános vagy zárt,

 

2. a levezető elnök nevét,

3. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

 

4. az ülés megnyitásának idejét és a Képviselő-testület számszerűen megállapított határozatképességét,

 

5. a tisztségviselői tájékoztatót,

6. a napirenden kívüli felszólalásokat,

7. az elhangzott interpellációkat, felvilágosítás kéréseket, bejelentéseket,

8. szükség esetén az elnök intézkedéseit,

9.. az ülésen történt fontosabb eseményeket,

 

10. az ülés bezárásának idejét,

 

11. a jegyzőkönyv hitelesítésére szolgáló aláírásokat és pecséteket.

 

BIZOTTSÁGOK

 

50. §

 

  • bizottság működési szabályait (bizottsági ügyrend) – a jogszabály keretei között – saját maga állapítja meg.

 

51. §

 

  • Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a bizottságok személyi összetételére vonatkozó szabályok az irányadók.

 

  • Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

 

a. a bizottság alakításának célját és konkrét feladatát; b. az elnök és a bizottsági tagok nevét;

 

c. a feladat elvégzésére megállapított határidőt, vagy feltételt.

 

  • Az ideiglenes bizottság választásához, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges.

 

  • Az ideiglenes bizottság működésének belső szabályait – figyelemmel a hatályos jogszabályokban és az SZMSZ-ben foglalt rendelkezésekre – első (alakuló) ülésén állapítja meg.

 

  • Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzése után munkájáról köteles a

 

Képviselőtestületnek írásban beszámolni. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a beszámoló elfogadásával szűnik meg.

52. §

A Képviselő-testület állandó jelleggel az alábbi bizottságokat hozza létre és létszámát a következőkben állapítja meg:

 

  • Ügyrendi Bizottság 3 fő

 

  • Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság 3 fő

 

 

 

 

Az Ügyrendi Bizottság részletes feladatai

 

53. §

 

  • Az Ügyrendi Bizottság

 

  • figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

 

  • véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét;

 

  • vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;

 

  • szakmai szempontból véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelettervezeteket;

 

  • előzetesen véleményezi a Képviselő-testület jogkörébe tartozó közüzemi előterjesztéseket;

 

  • véleményezi az önkormányzati gazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos előterjesztéseket;

 

  • véleményezi a tisztségviselők, a bizottságok és a Hivatal gazdasági kihatású, valamint az önkormányzat vagyonát érintő javaslatait, előterjesztéseit;

 

  • véleményezi a közüzemi és kommunális szolgáltatást végző önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok tevékenységét;

 

  • véleményezi az önkormányzati gazdasági társaság, vagy intézmény alapítását, átalakítását, illetve megszüntetését;

 

  • véleményezi az önkormányzati gazdasági társaság(ok) mérlegbeszámolóját;

 

  • a Képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármester kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít gazdasági, vagyoni és pénzügyi kérdésekben;

 

  • véleményezi az önkormányzati vagyont érintő vállalkozások működését;

 

  • ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységeket;

  • közreműködik az ingatlankezelés- és fenntartás fejlesztésével kapcsolatos feladatok meghatározásában, részt vesz fejlesztési programokkal kapcsolatos javaslatok kidolgozásában, ellenőrzi azok végrehajtását;

 

  • megtárgyalja az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait;

  • javaslatot tesz téma-, cél- és utóvizsgálatok megtartására;

 

  • véleményezi az önkormányzat és a Hivatal stratégiai jellegű fejlesztési elképzeléseit;

  • szakmai szempontból átfogó véleményt ad az éves költségvetési koncepcióról;

 

  • javaslatot tehet a Képviselő-testületnek hitel felvételére, céljának és nagyságának meghatározására;

 

  • véleményezi a helyi adókkal összefüggő, továbbá az adócímkék meghatározására vonatkozó Képviselő-testületi előterjesztéseket;

22. ellátja a Képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, előkészíti és lebonyolítja a titkos szavazásokat;

 

23. javaslatot tehet a polgármester illetményére és jutalmazására;

 

54. §

 

(1) Az elnök távolléte esetére jogosult a bizottság tagja felkérése útján

 

a helyettesítése iránt intézkedni. Amennyiben az elnök a helyettesítése iránti intézkedésben akadályoztatva van, a bizottság tagjai közül a korelnök jogosult összehívni és/vagy levezetni a bizottság ülését.

  • A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a bizottság elnöke, illetve a bizottság a 57. §-ban foglaltak szerint meghív.

 

  • A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb öt percben hozzászólhatnak, feltéve, ha ezen szándékukat az ülés megnyitását megelőzően bejelentették.

 

55. §

 

  • Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A bizottsági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait papíralapon kapják meg a bizottság tagjai.

 

  • Bizottsági ülésre előterjesztést a 13. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl a Hivatal is tehet.

 

  • A meghívót, a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt a bizottsági ügyrendben meghatározott időben kell kiküldeni.

 

Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott, vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző írásbeli előterjesztését a bizottság soron következő ülésén napirendre kell tűzni.

 

  • A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vevő személy a bizottság ülésén kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat. A bizottság döntésében részt venni azonban csak a bizottság tagja jogosult, szavazati joggal kizárólag a bizottság tagja rendelkezik.

 

56. §

 

  • A bizottsági határozatokat az elnök által jóváhagyott formában írásba kell foglalni.

 

  • Indokolt esetben a bizottság elrendelheti a vitában elmondottak egy részének a jegyzőkönyvben történő szószerinti rögzítését. A bizottság tagja, illetve bármely felszólaló is kérheti hozzászólásának vagy az arra történő reagálásnak szó szerinti rögzítését.

 

  • A bizottsági határozatok egy példányát 8 munkanapon belül meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármesternek, és a jegyzőnek.

 

  • A határozatokat bizottságonként külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni, feltüntetve a végrehajtásért felelős személy nevét, és a határidőt.

 

Önkormányzati ügyekben a polgármestert, alpolgármestert, a bizottság elnökét vagy tagját, lehet végrehajtásért felelősként megjelölni.

 

 

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER

 

A polgármester

 

57. §

 

A polgármester tisztségét főállásban látja el.

 

A polgármesterre átruházott Képviselő-testületi hatáskörök

 

58. §

 

  • A polgármester a forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyonról – az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt értékhatárig - dönthet.

 

  • A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott intézkedéséről a polgármester a Képviselő-testület következő ülésén köteles tájékoztatást adni.

 

59. §

 

  • A polgármesterre átruházott egyéb hatásköröket az ágazati önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

 

  • Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy az ügy két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan döntést igénylő esetben a polgármester az Mötv. 42. §-ban meghatározott, a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében hozott döntések kivételével jogszabály, bírósági, valamint hatósági határozatban, felhívásban meghatározott határidős kötelezettség teljesítése érdekében döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

 

  • Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan döntést igénylő esetben – ide nem értve a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket – a polgármester az alábbi ügyekben dönthet:

 

a. bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;

 

b. bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését;

 

c. jogszabály, bírósági, valamint hatósági határozatban, felhívásban meghatározott határidős kötelezettség teljesítése érdekében - egyébként a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó - önkormányzati ügyekben.

 

A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

 

Alpolgármester

60. §

 

  • A Képviselő-testület megbízatásának idejére egy alpolgármestert választ.

  • Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatás keretében látja el.

 

61. §

A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztásra, az általuk ellátott feladatokra, a helyettesítés rendjére külön polgármesteri utasítás vonatkozik.

 

 

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELLEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

 

Összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás

 

62. §

 

A polgármester, az alpolgármester és a települési képviselők összeférhetetlensége ügyében a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság jár el.

 

63. §

 

Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság:

  • előkészíti a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket;

 

  • ellátja a polgármester, valamint a települési képviselők vagyonnyilatkozatainak kezelésével, és ellenőrzésével, vizsgálatával kapcsolatos feladatokat;

 

  • vezeti az összeférhetetlenséggel kapcsolatos mindennemű nyilvántartást;

 

64. §

 

  • Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

 

  • A Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság:

 

elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság: elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.

 

  • Hiányos bejelentés esetén a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

 

  • A Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság

 

elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve írásban jelentse be a polgármesternek az összeférhetetlen tisztségről való lemondását.

Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a  Vagyonnyilatkozatot és

Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság elnökének, akkor az elnök

 

megállapítja az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás befejeztét, és erről a tényről

tájékoztatja a polgármestert.

 

  • Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatásáról.

 

    • §

 

  • A Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

 

  • A Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

 

21

 

  • Ha a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

 

  • A Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság az összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselő-testület határidőben történő összehívására.

 

  • A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának esetén az érintett napirendi pontot a következő bizottsági, Képviselő-testületi ülésen ismételten napirendre kell tűzni és azt tárgyalni kell.

 

66. §

 

  • Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

 

  • Ha a Képviselő-testület nem állapítja meg az összeférhetetlenséget, akkor a

 

képviselővel szemben ugyanezen tények alapján újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.

 

Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

 

67. §

 

  • A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozatot a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

 

  • A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a bejelentésnek tartalmazni kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

  • Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan vagyonnyilatkozat

kifogásolt részét és tartalmát, a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról, vagy további vizsgálat nélkül ezen tényről tájékoztatja a Képviselőtestületet.

 

  • A Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejezéséről haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet.

 

  • Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

68. §

 

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

 

69. §

 

  • A vagyonnyilatkozatokat a Közös Önkormányzati Hivatalban a biztonsági követelményeknek megfelelően elhelyezett páncélszekrényben kell őrizni.

 

  • A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.

 

  • A képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános.

 

70. §

 

  • A jegyzői munkakör betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 251. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

 

  • A jegyző az előterjesztés első oldalának jobb felső részében írásban jelzi, ha a Képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy a 15. § (3) bekezdése szerint jár el. A Képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

 

71. §

 

(1) A Hivatal munkarendje:

 

A Hivatalban a munkaidő heti 40 óra. A munkaidőn belül napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani 12,00 – 13,00 óra között, a pénteki napok kivételével.

A Hivatal munkarendje:

 

Hétfő: 7,30 órától 16 óráig

Kedd: 7,30 órától 16 óráig

Szerda: 7,30 órától 16,00 óráig

Csütörtök: 7,30 órától 16 óráig

Péntek: 7,30 órától 13,30 óráig

 

  • A Hivatal ügyfélfogadási rendje Hétfő: 8,00 – 16,00 óráig

Kedd: ügyfélfogadás nincs

 

Szerda: 8,00 – 16,00 óráig

Csütörtök: ügyfélfogadás nincs

Péntek: 8,00 – 12,00 óráig

 

ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

 

72. §

  • A rendelet-tervezetet főszabályként a Hivatal készíti elő. Az előkészítésre megbízható ezen kívül a Képviselő-testület illetékes bizottsága, továbbá a polgármester által felkért személy, szervezet.

 

  • A lakosság széles rétegeit érintő helyi rendeleteket nyilvános vitára lehet bocsátani. A vita eredményéről, az ott elhangzott javaslatokról, véleményekről a Képviselő-testületet a polgármester, az alpolgármester tájékoztatja.

 

73. §

 

  • Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Tiszabecs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének …../20../……….hó……nap/ önkormányzati rendelete.

 

  • Az elfogadott önkormányzati rendeletről, valamint a hatálybalépés időpontjáról a lakosságot a hirdetőtábláján történő kifüggesztés, úján tájékoztatni kell.

 

  • Az önkormányzati rendeletet a hirdetőtáblán való kifüggesztés napján kihirdetettnek kell tekinteni.

 

  • A hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a Hivatal gondoskodik.

 

  • A hatályos önkormányzati rendeletek a Hivatalban megtekinthetők.

 

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

 

Közmeghallgatás

 

74. §

 

Az évi egy alkalommal kötelező közmeghallgatás tervezett időpontját a Képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg.

 

75. §

 

  • közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő kérdésekről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket a Hivatal hirdetőtábláján, kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább hét nappal.

 

 

HELYI NÉPSZAVAZÁS

 

76. §

 

  • helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak irányadók.

 

 

 

 

Belső ellenőrzés

 

77. §

  • A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni külső forrás bevonásával. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg.

 

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

78. §

 

  • E rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba.

 

  • E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszabecs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2011 (XII.27.) önkormányzati rendelete Tiszabecs Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

 

 

Lőrincz Gusztáv

polgármester

 

 

Báthori Gábor

jegyző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.